2026. szeptember 27-től alkalmazandók az EmpCo irányelv ((EU) 2024/825) szabályai, amelyek tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősítik a bizonyíték nélküli környezeti állításokat. Az auditori tapasztalatok szerint a magyar boltok polcain ma is találhatók alá nem támasztott „zöld" feliratok — sokszor úgy, hogy a magyar címkén több az ígéret, mint az eredetin.
„97%-ban természetes eredetű összetevők" — hirdette egy Németországból importált sampon címkéje; az összetétel-lista az állítást nem támasztotta alá. A magyar címkeváltozatra ráadásul felkerült a „karbonsemleges" felirat is, amely a német eredetin nem szerepelt. „Egy ilyen állítás növeli az esélyét, hogy a fogyasztó leemeli a terméket a polcról — csakhogy ha egyszer számon kérik, a gyártó jó eséllyel nem tudja bizonyítani" — mondja Takács Zsolt, az ESGinfo.hu és a ReadyPass tulajdonos-ügyvezetője, aki gyártói és forgalmazói auditokon rendszeresen találkozik hasonló esetekkel: a „80%-ban környezetbarát csomagolás" vagy a „100%-ban újrahasznosított anyagból készült" feliratok a WC-papírtól a kozmetikumokon át a gyümölcsitalokig felbukkannak — kellő alátámasztás nélkül.
Tudatlanság, nem összeesküvés
A szakértő szerint a greenwashing az esetek többségében nem szándékos csalás. „A leggyakoribb ok a tájékozatlanság és a figyelmetlenség: nem szakemberek — a marketing vagy a csomagolástervezés — tesznek fel jól mutató zöld címkéket, nem tudva, hogy azokhoz bizonyítási kötelezettség tartozik. Van aki tudja, hogy nem az a termék, de azt is tudja, hogy a vevő akkor veszi meg, ha rá van írva. A szándékos, rosszhiszemű megtévesztés a legritkább" — mondja Takács Zsolt. Éppen ez a nehézség: a rosszhiszemű szereplő hamar lebukik, a tájékozatlanságot viszont csak edukációval és a beszállítói nyilatkozatok tényleges ellenőrzésével lehet felszámolni. Utóbbira is van friss példa: jelenleg is zajlik olyan felülvizsgálat, amelyben egy ázsiai beszállító terméknyilatkozatának valóságtartalmát kell külső szakértővel ellenőriztetni.
Mekkora bírság fenyeget?
A zöld állítások szankciórendszere tagállami szinten még formálódik, de a fenntarthatósági szabályozás már ma is ad viszonyítási alapot: az ESG-beszámolási kötelezettség elmulasztása az árbevétel 1%-áig, halmozott jogsértés esetén akár 3%-áig terjedő bírságot vonhat maga után. „Egy 100 millió forint árbevételű cégnél a 3 milliós büntetés a profit felét biztosan elviszi. Egy komolyabb cégnél egy ilyen büntetésért már az ügyvezetőt is terheli felelősség" — érzékelteti a nagyságrendet a szakértő.
Mit tegyenek a cégek szeptember 27-ig?
A szakértő öt lépést javasol: (1) állítás-leltár minden felületen és minden nyelvi mutációban; (2) minden állításhoz bizonyíték — mérés, tanúsítvány, dokumentált számítás; (3) a beszállítói nyilatkozatok validálása; (4) az alátámasztó adatok strukturált, hiteles tárolása — erre szolgál a digitális termékútlevél (DPP), amely az adatot elektronikus aláírással, ellenőrizhetően teszi közzé; (5) ami nem bizonyítható, az kerüljön le a termékről. „Ez olcsóbb megoldás, mint a bírság — és sokkal olcsóbb, mint a hírnévvesztés" — teszi hozzá Takács Zsolt.
A kiadókról
A ReadyPass (readypass.eu) magyar fejlesztésű digitálistermékútlevél-platform: a környezeti állítások mögötti adatokat strukturáltan, eIDAS-kompatibilis elektronikus aláírással, QR-kódon keresztül ellenőrizhetően teszi elérhetővé. Az ESGinfo.hu fenntarthatósági szaktanácsadó és tudásportál, amely auditokkal, képzésekkel és ESG-adatszolgáltatási tanácsadással támogatja a vállalatokat.
Sajtókapcsolat
Filep Szabolcs — ReadyPass · Kapcsolatfelvétel
Takács Zsolt — ESGinfo.hu · Kapcsolatfelvétel
Interjú, háttérbeszélgetés, további auditori esetek egyeztethetők.
A sajtóanyag szabadon, változtatás nélkül vagy szerkesztve közölhető a források (ReadyPass, ESGinfo.hu) megjelölésével.