A 2 kWh feletti akkumulátorok 2027. február 18-tól csak digitális termékútlevéllel kerülhetnek az EU piacára. Aki ma kezdi a felkészülést, az éppen határidőre végez — mert a terepi tapasztalat szerint a teljes folyamat nem fél év, hanem inkább egy év. „Én ezért inkább egy évet becsülnék, mint fél évet" — mondja Takács Zsolt, az ESGinfo.hu és a ReadyPass tulajdonos-ügyvezetője, aki gyártói auditokon látja, hol tartanak a cégek. (Spoiler: tízes skálán egyes-kettesnél.)
Nézzük, mire megy el az az egy év.
A felkészülés hét lépése
1. Követelményfelmérés
Először meg kell érteni, mi a követelmény, és vonatkozik-e a termékünkre. Ez műszaki compliance-feladat: termék-felülvizsgálatot igényel, és mátrixba rendezését annak, hogy melyik piacon mi kötelező. Sok gyártónál ez a lépés is hiányzik: a jogszabályi követelmények időszakos felülvizsgálatának nincs gazdája.
2. Specifikáció
El kell dönteni és le kell írni, hogyan felelünk meg: hogyan áll elő a DPP adata, ki módosíthatja, milyen rendszerben. Enélkül sem beruházni, sem beszállítót választani nem lehet.
3. Erőforrás-hozzárendelés
Pénz, gép, berendezés, ember. A DPP nem „letölthető sablon": a gyártósoron is nyoma van.
4. Változáskezelés megtervezése
Ha jövőre nem pirosra, hanem kékre festjük a terméket, és a pigment máshonnan érkezik — a termékútlevélnek követnie kell. A DPP nem egyszeri adatszolgáltatás, hanem élő folyamat, ezért a termékváltozás-kezelést előre meg kell tervezni.
5. Jelöléstechnika: QR vagy Data Matrix?
Meg kell rendelni a jelölőgépeket, és el kell dönteni az adathordozót. A DPP-adathordozókról az EN 18220 szabvány szól; a gyakorlatban két fő jelölt van:
- QR-kód (ISO/IEC 18004) — a fogyasztói telefonos beolvasás szabványa, GS1 Digital Link szerkezettel (részletek itt);
- Data Matrix (ISO/IEC 16022) — az ipari közvetlen termékjelölés (lézergravírozás, DPM) bevált kódja, kis felületen is olvasható.
A döntés nem ízlés kérdése: a vevői előírások (pl. autóipari beszállítói szabványok), a rendelkezésre álló jelölési felület és a lézeres/tintasugaras technológia együtt határozzák meg.
6. Rendszerintegráció — egy gyár nincs az interneten
A DPP-adatok előállításához szoftver és szoftverkiegészítés kell — de a gyártási informatikai rendszerek (MES) jellemzően nincsenek az internetre kötve, és nem is lesznek. Meg kell oldani, hogy az adat biztonságos protokollon jusson el a gyártósorról a termékútlevélbe: ez integrációs feladat az ERP/MES és a DPP-platform között (integrációs minták itt).
7. Regisztráció, feltöltés, megőrzés
A cégnek regisztrálnia kell az EU-nál gazdasági szereplőként, fiókot létrehoznia, és a DPP-ket a saját azonosítójához rendelnie. Fontos, hogy az EU nem tárolja a termékútleveleket: az adat elérhetőségét — akár tíz éven át, visszaolvashatóan, hatósági bekérésre — a vállalkozásnak kell garantálnia, saját rendszerben vagy kiszervezve. Adatbiztonság, megőrzés, redundancia: ez már üzemeltetési kérdés, nem projektzáró tétel.
+1: a készletek
Az átfutási időt tovább növeli, amire kevesen gondolnak: a raktárban lévő és úton lévő termékek. Jelöléssel kell ellátni (vagy át kell minősíteni) olyan készleteket, amelyeknél a gyártáskor még nem terveztek DPP-t.
„Úgyis csúszni fog" — tényleg erre érdemes játszani?
A cégek jelentős része arra számít, hogy a határidőket az EU úgyis kitolja — volt rá precedens. Csakhogy: „ha nincsen nyomásgyakorlás, akkor nem sietnek ezzel a dologgal" — és amikor a nyomás megérkezik, az egy éves átfutást már nem lehet összenyomni. Közben pedig a piac nem vár: az auditori tapasztalat szerint az adathiány és a nem megfelelő tanúsítvány ma szinte minden esetben elutasítást von maga után — van vevő, aki addig nem veszi igénybe a szolgáltatást, amíg nincs fenntarthatósági adatszolgáltatás, a zöld közbeszerzésben pedig már ma is olyan feltételek szerepelnek, mint hogy a mobiltelefon akkumulátora 300 töltési ciklus után is hozza a 80%-os kapacitást.
Nem csak a gyártók: a logisztika is érintett
A DPP-nek van egy másodlagos piaca: a gyártókat kiszolgáló logisztikai és kereskedelmi lánc. A termékútlevél adatai végigkísérik az utat — szállítmányozó, nagykereskedelmi raktár (hőmérséklet, páratartalom, kezelés), kiszállítás, áruház —, és a lánc szereplőinek is lesznek adatszolgáltatási és kezelési kötelezettségeik. „Az nem úgy van, hogy én nem gyártok akkumulátort, akkor ez rám nem vonatkozik" — a szállítmányozónak is foglalkoznia kell vele.
Gyakori kérdések
Mikor kell legkésőbb elkezdeni a felkészülést a 2027. februári határidőre?
A reális egyéves átfutással számolva: most azonnal. Aki 2026 őszén kezd, annak már rövidíteni kell valahol — jellemzően a rendszerintegráción vagy a készletkezelésen, mindkettő kockázatos.
Mi a leghosszabb lépés?
Jellemzően az adatgyűjtés és a rendszerintegráció: a követelmények és a specifikáció hetek alatt összeáll, de az adatok forrásainak feltárása és bekötése hónapokat visz.
Lehet gyorsítani kész platformmal?
Igen — a specifikáció, az aláírás, a tárolás és a registry-illesztés készen kapható (első hiteles DPP akár [Excelből, 4 lépésben](06-dpp-excelbol-4-lepes.md)). A gyári oldal (jelöléstechnika, MES-integráció, változáskezelés) viszont nem spórolható meg.
Az óra 2027 februárjáig visszafelé jár. A ReadyPass a felkészülés szoftveres oldalát rövidíti le: validált adatsablonok, eIDAS-aláírás, szabványos QR/Data Matrix adathordozó, hosszú távú megőrzés — hogy az egy évből Önnek kevesebb kelljen.
