Miközben a 2 kWh feletti akkumulátorokra 2027. február 18-tól kötelező a digitális termékútlevél, a gyártóüzemek felkészültsége a terepen dolgozó auditor szerint még sehol sem tart. Takács Zsolt, az ESGinfo.hu és a ReadyPass tulajdonos-ügyvezetője az elmúlt évtizedben több mint száz olyan auditban vett részt, amely a termékadatokat és a termékkövetelmények teljesülését is érintette. Megkérdeztük: egy tízes skálán hol tartanak ma a gyártók?
„Valószínűleg olyan kettes körül van, de inkább egyes" — hangzik a becslése. Ez a cikk arról szól, miért ilyen alacsony ez a szám, és mit üzen mindenkinek, aki nem akkumulátort gyárt — mert a következő körökben ők jönnek.
Miért ennyire alacsony?
1. A magyarországi gyár nem dönt
Az első körben kötelezett akkumulátorgyártók jellemzően ázsiai — koreai és kínai — multinacionális cégek magyarországi gyártóegységei. Egy ilyen üzem, bármekkora is, önállóan nem dönt arról, milyen jelölés kerül a termékre: a termékfejlesztés, a csomagolás és a jelölések ügye a központban dől el.
Tévhit: „Nagy gyár vagyunk, biztos foglalkozik ezzel valaki." Az audit-tapasztalat szerint pont a méret miatt csúszik szét a felelősség: a gyár gyárt, a compliance máshol ül — és a kettő között elvész a határidő.
2. Silósodás: a compliance az egyik országban, a gyár a másikban
„A compliance osztály Párizsban van, a gyár Debrecenben" — írja le Takács Zsolt a tipikus multinacionális felállást. A megfelelőséggel, a termékmegfeleléssel és a kommunikációval különböző szervezeti egységek foglalkoznak, amelyek nem érnek össze. Az eredmény: a termékre nem a megfelelő jelölés kerül, és nem a jó időben.
3. Nem egy jogszabály — tíz egyszerre
A cégek nem arra nincsenek felkészülve, hogy egy rendeletnek megfeleljenek, hanem arra, hogy ennyi összetett követelménynek egyszerre: PPWR, EUDR, DPP, EPR (kiterjesztett gyártói felelősség), DRS (visszaváltási rendszerek), CBAM. „Azt se tudják a vállalatok, hova kapják a fejüket" — még a multinacionális cégeknél is tűzoltás megy, nem tervezett felkészülés. Ehhez hozzájárul, hogy az EU-s jogszabályi környezet változékony: a halasztások miatt sokan arra játszanak, hogy „úgyis tolják majd".
4. A termékadat ma: hibás Excelek, követelménymenedzsment nélkül
Az auditok visszatérő tapasztalata, hogy a termékadatok jelentős részben nem megfelelőek vagy nem teljeskörűek. Sok esetben Excel-adatbázisokban élnek, „rengeteg hibával", a forrásuk követhetetlen. A gyártási kultúrából pedig hiányzik az, amit a szoftverfejlesztés már régen bevezetett: a követelménymenedzsment — a követelmények lefektetése és folyamatos nyomon követése. Ami van: vevői mintajóváhagyás és műszaki paraméterek (méret, tolerancia, szín) — de a termék egyéb megfelelőségét jellemzően csak időszakosan, vagy véletlenszerűen ellenőrzi valaki.
A beszállítói nyilatkozatok külön történet
Arra a kérdésre, hogy találkozott-e már nyilvánvalóan hamis, „copy-paste" beszállítói nyilatkozattal, a válasz egyértelmű igen. „Nagyon sokszor ezek a terméknyilatkozatok nem tartalmaznak megfelelő adatokat" — sőt, éppen most is fut olyan felülvizsgálati megbízás, ahol egy ázsiai beszállító terméknyilatkozatának valóságtartalmát kell ellenőrizni. A gond kettős: nemcsak az, hogy egy adat valótlan lehet, hanem az is, hogy sokszor el sem dönthető, valós-e.
Mit jelent ez annak, aki nem akkumulátort gyárt?
Az akkumulátor csak az első kör. Az ESPR (EU) 2024/1781 alapján a textil, az építőanyag és további termékcsoportok következnek — a mintázat pedig ugyanaz lesz: hosszú felkészülési idő, szétszórt adatok, silók. Aki most kezdi a rendrakást, az nem a hatóságnak dolgozik, hanem magának: a vevői oldalon már ma érkeznek DPP-szintű adatigények (üvegházhatásúgáz-kibocsátás, scope 1–2, anyageredet) a beszállítók felé.
Hogyan lehet elmozdulni az egyesről?
1. Kötelezettség-térkép: melyik termékre, mikortól, mi vonatkozik (ESPR, Battery Reg, PPWR, EUDR, CBAM). 2. Adatleltár: hol él ma a termékadat (ERP, Excel, papír, „valakinek a fejében"), és mi hiányzik. 3. Felelős kijelölése: a DPP nem IT-projekt és nem marketingfeladat — a silók összekötése vezetői döntés. 4. Gap-analízis: a részleteket a DPP-readiness: gap-analízis 7 lépésben cikkben írtuk meg.
Gyakori kérdések
Ha a központ dönt a jelölésről, mit tehet a magyar gyáregység?
Jelezhet és előkészíthet: kötelezettség-térkép, adatleltár, helyi specifikáció. A tapasztalat szerint a központi compliance később mozdul, mint ahogy a gyártásnak szüksége lenne rá — a helyi felkészülés időt nyer.
Tényleg számíthatunk a határidők csúszására?
Volt rá példa, de erre üzleti tervet építeni kockázat: a felkészülés reális átfutási ideje kb. egy év, és a vevői adatigények a jogszabályi határidőtől függetlenül már ma jelentkeznek.
Az Excel önmagában diszkvalifikáló?
Nem — a strukturált, validált Excel jó kiindulópont (lásd: [DPP Excelből 4 lépésben](06-dpp-excelbol-4-lepes.md)). A probléma a követhetetlen forrású, ellenőrizetlen táblázat.
Tudja meg, hol tart a saját skáláján. A ReadyPass gap-analízissel, validált adatsablonokkal és hiteles, aláírt termékútlevéllel segít eljutni az egyesről a hetesig.
